2012. november 16., péntek

Karácsonyi melegítő...kép nélkül

  Nem nem teát fogok osztani, meg nem suhogós nacit... :D
Egy kis instrukciót a karácsonyi munkához, mert ez így nagyon könnyű, hogy itt ülünk, és lájkoljuk a facebookon, meg a pinteresten a sok karácsonyi amerikai képet. Aztán leközöljük a blogunkban, sőt azt is megírjuk, hogy akrilfestékkel érdemes dolgozni... De kérem szépen, egyáltalán, mikor ilyet mondunk beledugtuk az ujjunkat az akrilfestékbe? Tehát gyakorlatilag is tudjuk, hogy mibe ütjük az orrunkat, vagy csak sejtjük?
Érezted már a festék állagát, szagát? Tudod milyen érzés fülig festékesen alkotni? :D
Milyen érzés lemosni az ujjaidra száradt festéket?
Oké képeket jelölgetni tényleg tök könnyű.
Na de alkotni?
Tehát ha most kezdeném, akkor a sok kép láttán azt mondanám: - Úristen, most mihez kezdjek?
Hetvenöt ötlet, de nehogy egyet is elfelejts, mert akkor biztos nem lesz jó...
Mondjuk akkor hagyjuk a hetvenhatodikat, mire megőrülnél...
De én nem szeretném, ha megőrülnél, inkább örülj, lazulj, és hangolódj rá arra a stílusra, vagy trendre, amit szeretsz. Ehhez érdemes gyűjtened inspirációt. Színeket, formákat, érzéseket.
Tehát valami olyat keress amit szeretsz, szívből.
  Amikor erőlködés az alkotás, akkor hagyd a francba...menjél sétálni, nevetni, kirándulni, töltődj fel.
Én is ezt csinálom. Ha már lehangol, akkor otthagyom, és van mikor a megoldás a semmiből előugrik, spontán megjelenik az ihlet.
Megfigyeltem, hogy a gyakorlati munkára rá kell hangolódni, be kell melegedni, hogy érezd a tobozt, meg a csillagokat a kezedben. Gyűjtsd magad köré a tárgyakat, koszorút, terméseket, szalagokat, halmozd össze egy asztalra, és rakosgasd. Ne, még ne ragaszd a helyére, csinálj egy vázlatot, csak rakd rá a koszorúra, és játszál. Hát ez nem fog gyorsan menni...
Ha mindent ráraksz egy túlzsúfolt, ízléstelenség jöhet ki a végén. Ha meg túl keveset raksz, akkor meg elvesznek a kis részletek. Kettő, három elemmel próbálkozz, és próbáld egyenletesen feltenni a terméseket, hogy egységes legyen. Na már kezdem én is...
...például a túl technikás menyasszonyi csokrok szerintem nem olyan romantikusak. Úgyhogy van mikor én sem akarok sokat tudni, mert az is megárt.
   És a másik, miért alkottok egyedül?
Egyszer a barátnőmnek becsomagoltam az összes karácsonyi ajándékát, rengeteget ötleteltünk, és nevettünk együtt. Micsoda buli volt...
Ajtókopogtatós buli, karis csomagoló buli...
Némelyik esküvőre készülőtől hallom, hogy jaj, mennyit kell majd hajtogatni, ragasztani.
Miért nem fogják be a koszorúslányokat? Vegyék csak ki az esküvői készülődésből a részüket!
A másik barátnőméknél a sátoros garázsos esküvőt, már előző nap elkezdtük díszíteni a gyerekekkel.
Mennyit hülyéskedtünk mikor a budira készítettünk rajzokat...:D
   Például most scrapbookozom, scrapbook kiállításra járok, digitális képeket készítek.
Ez az elemrendezgetős technika teljesen kikapcsolt, és új dolgokkal töltött fel...
Eddig nem ismertem ezt a technikát. Sok mindent összegyűjtöttem róla, aztán rájöttem, hogy ehhez is kell ihlet...
Na de honnan?
Tegnap beugrott...ahogy a kedvesemmel egymást ugrtajuk. Ez lesz a következő scrapbook témám.
Asszem jól haladok, kezdek bemelegedni... :))
Van még pár bemelegítős ötletem...
Cseréljétek ki a barátnőddel egymás tavalyi koszorúját, és díszítsétek fel.
Ne azt adjátok a másiknak amit ti szeretnétek, éljétek bele magatokat a másik stílusába.
Merjétek beleélni...
Végül is nem a képernyő előtt akarunk megőszülni, hanem a valódi öröm a célunk.

Oké befogtam a számat...tiéd a pálya...a lényeg, hogy élvezd!

Lüklén Pék

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...