Legyen végre kreatív közösség, én nagyon szeretném. Nagyon szeretném, hogy a velem egy ívásúakkal legyek egy közösségben. A Meska ugyan összehozta a kézműveseket egy oldalra, de ez nálunk még gyerekcipőben jár. A facebook-on tapasztaltam meg mostanában, hogy egymás termékeire csodálkozunk rá, és azokat ajánljuk tovább a vevőinknek. Ez nagyon jó érzés. Sokkal közvetlenebbül terjed a bizalom, és a kommunikáció. Én nagyon szeretném, ha a bennünk lévő kreativitás kapna helyet, ez érvényesülne, nem a belénk ivódott dádá irányítaná a céljainkat. A dádá folyik az esti hírekből is, ahol egy férfi és egy elférfiasodott nő tálalja hatásvadász módon a minden napi dádá dumát.
Megmondom őszintén én unom.
Annyira unom, hogy már a hangjukról felismerem a szokásos litániát.
Inkább leülök és alkotok. Kihagyok egy részt a dádából.
Vagy ha épp nem alkotok, akkor olvasok dádá nézés helyett.
Blogokat olvasok. Rengeteget.
Úgy látom tájékozottabb is vagyok ezen a téren a sok évi átlagnál, bár ez gyárilag így van belém kódolva.
Van jó pár olvasmányos amiben érdekes témák vannak, ajánlom figyelmébe a kedves alkotó társaimnak is:
Cicaságok - Érdemes elolvasni a kreatív munkából élőknek. Önismeretről, és munkahelyváltásról, kapcsolatokról nagyszerűen ír Nóri.
Vadjutka - A kreatív társadalom kötelező alapműve szerintem... :))
Urban:eve - sok-sok ötlet vidám hangulatban
Évi műhelye - Gyönyörű munkák
Panelvideek - Ezt szintén Bardócz Évi írja. Bővebben arról, hogy hogyan talál szebbnél szebb leleményeket az ócskapiacon. Végre valaki meri vállalni, hogy vannak régi, vagy már kidobásra ítélt dolgok, amiben meglátja a szépet. Néha ezt az emberek szégyellni valónak gondolják, miközben ehhez is képesség, vagy adottság kell.
Tv helyett úti történet Indiáról - Ágnes blogját imádom!
A múltkor azt a híreket kaptam egy gyerekkori játszó pajtásomról, -aki már azóta anyuka, és Németországban él, hogy indított egy kis oktató játszóházat, ahol a gyerekek alkothatnak, mivel a kreativitás arrafelé igazi kuriózumnak számít.
Mi is, nálunk is...ééén iiiis!
Jó lenne, ha itt is többet számítana és összekovácsolná az embereket!
Nos erre a cikkre csak annyi inspirált, hogy találkoztam pár alkotótárssal a napokban, épp egy órácskányira.
Eddig csak virtuálisan ismertük egymást a facebookról..
Szégyenkezve elővettük az alkotásainkat, és egymás szemébe néztünk a "Szerintetek ez jó?" nevezetű kétkedő szemsarokból sandító kérdéssel. Persze jót nevettünk egymáson, mindenkinek tetszett a másik alkotása, munkája.
Jó adag kis önmegerősítés volt ez, hiszen mindegyikünk szakértő a saját területén.
Kéne még ilyen összeröffenés. Csinálni ilyen önmegerősítő nyári táborokat, ilyen embereknek, akik még csak nem is ismerik egymást, még is rengeteget lendítenének magukon, és egymáson is, hogy legyen egy vagy több igazi kreatív közösség.
Én benne vagyok!
És ti?
Amúgy csíkos napernyő...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése